Hallottál már hasonlóról, ugye?

Valaki a szemedbe néz, elszámol háromig, csettint egyet és hirtelen úgy érzed, mintha egy másik világba csöppennél. A tested laza, az elméd befogadó, és engedelmesen teszel meg dolgokat, amiket józan ésszel sosem tennél.

 Ez csak egy színpadi trükk, vagy a tudatalatti, valódi ereje?

A hipnózis sokak számára ellentmondásos vagy félelmetes, de valljuk be egyúttal kíváncsivá is tesz bennünket. Tudomány vagy misztikum?

Egyesek szerint orvosilag elismert hatékony módszer, mások szerint inkább showelem vagy a manipuláció eszköze. Hol lehet az igazság, valahol a kettő között?

A hipnózis egyfajta transzállapot, azaz módosult tudatállapot, melyet  koncentráció, mély ellazulás és megnövekedett befogadás jellemez. A hipnózis alanya, nem alszik, de elméjét elcsendesítve, kilép a megszokott, éber gondolkodási mintákból, így hatékonyabban képes befogadni bizonyos szuggesztiókat, javaslatokat. Nagyon fontos kiemelni, hogy nincs öntudatvesztés, és alanyként nem teszünk meg olyat, ami ellenkezik az értékrendünkkel.

A hipnózis nem újkeletű. Komoly történelme van, hiszen már az ókori Egyiptomban és Indiában is alkalmaztak hasonló hipnotikus gyakorlatokat. A modern hipnózis „atyja” Franz Anton Mesmer, aki a 18. században tevékenykedett. Innen ered a „mesmerizmus” kifejezés, ami bár elavult a hipnózis alapjaihoz sokat hozzátett.

Később Sigmund Freud alkalmazta a hipnózist pszichoterápiás munkája során, majd a 20. században olyan pszichológusok, mint Milton Erickson, továbbfejlesztették és tudományos alapokra helyezték a technikát.

Mi történik az agyban hipnózis közben?

Kutatások szerint hipnózisban az agy másképp működik, mint normál éber állapotban. Ilyenkor alfa és théta agyhullámok dominálnak, amik mély relaxációhoz, kreativitáshoz, valamint álomszerű tudatállapotokhoz kapcsolódnak. Az agy az ébrenlét és az alvás közötti produktív állapotban van, ami a hipnózis terápiás erejét is adja.

Visszatérve a kutatásokhoz és azok eredményeihez, a hipnózis igazoltan működőképesnek bizonyult. Klinikailag elfogadott alkalmazási területek:

• Fájdalomcsillapítás
• Szorongás és fóbia kezelése
• Stresszoldás
• Alvászavarok
• Dohányzásról való leszokás, fogyás támogatása

Az Amerikai Pszichológiai Társaság és más számos szervezet hivatalosan is elismeri a hipnoterápiát bizonyos pszichológiai problémák kezelésére.

Ugyanakkor fontos elfogadni, hogy nem mindenki egyformán hipnotizálható, és ez a technika nem lehet mindenkinél csodaszer. Hatása részben az alany nyitottságától, részben a hipnoterapeuta szakértelmétől függhet, de közrejátszhat a támogató, bizalmi közeg megléte is.

A megfoghatatlan, misztikus oldal

Sokak számára a hipnózis a színpadi hipnotizőrök showműsora, ahol emberek állatokat utánoznak, elfelejtik a nevüket, vagy viccesen táncolni kezdenek a közönség előtt. Bár ezek látványosak, vagy ijesztőek lehetnek, de egyúttal félrevezetők is.

A valóságban a hipnózis nem kontrollálja, vagy öntudat nélkül irányítja az embert, hanem inkább segít a résztvevőnek mélyebben kapcsolódni önmagához. Nem lehet „akarat ellenére” hipnotizálni senkit. A „misztikusság” onnan jöhet, hogy hipnózis közben gyakran előkerülnek olyan gondolatok, érzések, emlékek, amiket a hétköznapi tudat háttérbe szorított és éber állapotunkban már megfeledkeztünk róla.

A hipnózis tehát tudomány vagy misztikum?

A válasz: mindkettő, de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk.

A hipnózis mögött nagyon is valós pszichológiai és neurológiai folyamatok állnak. Mégis, az a mód, ahogy az ember átéli ezt az állapotot, sokszor „misztikusnak” tűnhet. Olyan, mintha bepillantanánk a tudatalattink rejtett világába.

Nem varázslat, és nem is manipuláció, sokkal inkább egy különleges kommunikáció tudatunk mélyebb rétegeivel.

Te kipróbálnád?

Kíváncsi vagy, mit rejt a tudatalattid, vagy inkább maradsz az éber kontrollnál?

Ha érdekel keress, kérj időpontot ide kattintva, vagy csak kérdezz.