Legyél olyan ember, akire vágytál, mikor senki sem volt melletted…

Voltál már igazán egyedül?

Nemcsak fizikailag – hanem úgy, hogy érzelmileg sem volt ott senki veled, melletted.

Amikor senki sem kérdezte meg, hogy „Hogy vagy?” – segíthetek?

Amikor csak ültél egymagadban, bámultál magad elé, és azt kívántad, bárcsak lenne ott veled valaki, aki megért, meghallgat vagy megvigasztal. Aki nem ítél el, nem akar megjavítani, csak fogja a kezed, és azt mondja:

Itt vagyok melletted. Tudom, hogy most fáj, gyengének érzed magad, de itt vagyok, támaszkodj rám, fogom a kezed, segítek.

Sokan ismerjük ezt a csendet. Sokan estünk át már ilyen időszakokon az életünk során – magányon, veszteségen, bánaton, mély belső küzdelmeken.
És mégis…ezekből a pillanatokból nőhet ki valami nagyon fontos, nagyon értékes dolog…

Légy az az ember…

….akire akkor szükséged lett volna.
….aki odafordul, aki türelmes, aki nem csak túlélni akar – hanem ÉLNI.

….akit nem keményít meg az élet, hanem tartása van és erős tud lenni lágyságában, kedvességében is.

Mert amit te akkor átéltél, abból most születhet valami.
Te lehetsz az, aki másnak fényt hoz – de ami még fontosabb: ugyanúgy önmagadnak is.

Amit másban kerestél, azt megadhatod saját magadnak.

Szeretetet. Elfogadást. Tiszteletet. Figyelmet.

Hogyan kezdj hozzá?

Nem kell azonnal mindent rendbe hozni!
Kezd azzal, hogy meghallgatod magad: részletesen lefuttatod a problémát úgy, hogy nem nyomod el az érzéseidet. Közben folyamatosan kérdezel:

Mire lenne most igazán szükségem?
Hogyan tudnám megadni magamnak, amire szükségem van?

Mit tehetek ezért, jelen helyzetemben?

Lehet, hogy a válasz nagyon egyszerű, mint egy meleg, illatos fürdő. Vagy akár egy séta az őszi levelek között. Lehet, egy NEM is valamire, amit korábban erőn felül vagy kedvtelenül vállaltál.
HA úgy érzed, le is írhatod, amit megfogalmaztál, mint egy megerősítést:

Mostantól én is nagyon fontos vagyok önmagamnak.”

És ha még mindig fáj…

Mindig tudd, hogy a fájdalom nem véletlen, nem büntetés, hanem tanító céllal érkezik.
Nagyon fontos! TE nem vagy kevésbé értékes, csak azért mert nehéz napjaid vannak, és úgy érzed nehéz, akár fájdalmas az életed.
SŐT.

Az igazi erő és szépség ott kezdődik, amikor túl vagy a viharokon, és mégis maradt benned fény.

Ahogy Szepes Mária mondja: „A sebeid nem gyengítenek meg – ha jól bánsz velük, erővé formálhatod őket.”

…és egy kihívás neked

A múlt fájdalmai nem kell, hogy örökre meghatározzanak.
Amit megtapasztalsz és megtanulsz belőle, azok a te építőköveid, bölcsen bánj velük.

Legyél te az a társ, barát, támasz, aki egyszer hiányzott.
Először önmagadnak. Aztán másoknak.

És ne feledd: ez egy lehetőség, egy új kezdet.